Égen - Földön - Föld alatt

   ...kezdhetné a Marson a szélhámos a mondókáját. Na de tényleg? Most akkor van metán a vörös bolygón, vagy nincs? A Curiosity rover mérései alapján van, ráadásul évszakosan változó mennyiségben ( korábbi cikkünk ), azonban az ExoMars TGO szonda szerint nincs ( erről szóló cikkünk ). Mivel a két eredmény gyökeresen ellentmond egymásnak, a szakemberek egyelőre a saját (és néha egymás) haját tépték a probléma megoldásáért. A kérdés különösen annak fényében érdekes, hogy esetlegesen a marsi metán eredetét is lehet életnyomokkal magyarázni, amellett, hogy persze élettelen folyamatok révén is keletkezhet. A Curiosity a Gale-kráterben kb. 0,5 ppb metánt mért, ez kb. akkora mennyiség, mintha egy csipet sót feloldanánk egy olimpiai úszómedencében. A mérésekben voltak kimagasló, 20 ppb értékek is. Aztán az európai légköri gázt mérő szonda adatai, vagyis a metán nyomának hiánya sokkolta a Curiosity adataival dolgozó szakembereket. A TGO kimondottan azzal a céllal készült, hogy a metánhoz hasonl

  Az Ingenuity – vagyis leleményesség – nevű, mindössze 1,8 kilós helikopter számos kísérleti felszálláson, repülésen van már túl a Mars felszínén már, és ezeknek köszönhetően máris jutott tudományos érdekesség is. A helikopter repüléseit a rover árbóckamerája rögzítette és a felvételeket haza is küldte az irányító központnak. Az elemzésükből kiderült, hogy a kicsiny helikopter rotorlapátjai időnként igencsak felverték a port, a felszálló por pedig körbefogta a járművet és vele együtt repült a marsi táj felett. A felvételek elemzése során olyan szűrést alkalmaztak, amilyet a marsi porforgatagok (közismertebb nevükön porördögök) detektálásához is használnak. Ezekből az derült ki, hogy a marsi por az eddig véltnél sokkalta könnyebben felemelkedik a ritka levegőbe! Persze, a Mars igencsak poros bolygó, így az nem csoda, ha a helikopter felveri a port, különösen azért nem, mert eleve úgy tervezték, hogy ezt tegye, a felszállása és a leszállása során. Arra azonban nem számított senki,

    Egy spanyol kutatócsoport azt vizsgálta , miként tudták elődeink bevilágítani az általuk lakott, igen gyakran rituális célokra felhasznált barlangokat, illetve más sötét helyeket. A kutatók a korabeli tűzrakó helyek, fa fáklyák és zsírfélét felhasználó lámpások kísérleti vizsgálatával barlangi környezetben (Isuntza I-barlang, Baszkföld) hagyott nyomokat és a világítási körülményeket mért é k fel azért, hogy az így szerzett tapasztalatokból azután a régészeti leletek vizsgálatait megkönnyítő tudásbázist hozzanak létre. Azt, hogy mit látunk pl. egy barlangban, meghatározza a fényforrás fényereje, színhőmérséklete (modern példával: a különbség a hagyományos izzó fényének sárgás színe és az energiatakarékos lámpák zöldesfehér színe közt). Az, hogy mennyi időn át képes világítani az ember, arra van hatással, hogy milyen sokáig végezhet egy fényt igénylő tevékenységet, s az se mindegy, hogy az égéstermékek miként halmozódnak fel a barlangban. Mindezeket eddig nem igazán vizsgálta

  Múlt vasárnap, június 13-án ezelőtt leállt a Hubble Űrteleszkóp hasznos teher irányító számítógépe, ennek köszönhetően az eszköz üzemelését is felfüggesztették az irányítók. A tudományos berendezések és maga az űrteleszkóp kiváló állapotban van. Június 13-án állt le a számítógép, és bár 14-én megpróbálták újraindítani, ez nem járt sikerrel. Az előzetes tesztek alapján úgy tűnt, az öreg eszköz leromlóban lévő memóriaegységében lehet a hiba, ám, amikor át akartak váltani a tartalék memóriára, akkor sem oldódott meg a probléma, a rendszer nem állt át. Szerdán és csütörtökön újabb kísérletet tettek mindkét memóriaegységgel, s további diagnosztikai információkat is szerettek volna kinyerni, ám továbbra se kísérte siker a próbálkozást. A hasznos teher számítógép a NASA 1980-as években használt szabvány eszköze (NSSC-1), amelynek feladatai közé tartozik a a tudományos eszközök ellenőrzése, koordinálása, állapotuk és biztonságuk monitorozása. A gép folyamatosan küld a Hubble fő számítógé

  Tudjuk, hogy a kínai űriparnak nincs szüksége partnerekre ma már a céljai eléréséhez, ám valamiért mégis az oroszokkal közösen akarnak holdbázist létesíteni. Ma (2021. június 16-án) egy szentpétervári közös, Roszkozmos-CNSA konferencián ismertették az ILRS (Nemzetközi Holdkutató Állomás) nevű holdi küldetés-csoport egyes részleteit, az erről készült videót, amelyben hangzatos politikai indíttatású szöveget fogalmaztak meg. Technikai, tudományos részletekről nincs szó (a hír orosz változatában sem), a közölt információk a következőek: Három fázisban hozzák majd létre az ILRS-t: felmérés, építés, használat. A felméréshez 2025-re a Csang'e-4, Csang'e-6 és Csang'e-7 kínai holdszondák, valamint az orosz Luna 25, Luna 26 és Luna 27 szondák is ellátogatnak égi kísérőnkre. E hat küldetésben közös erővel végzi el a két űrvállalat a Hold szükséges felmérését különféle eszközök segítségével, távérzékeléssel és helyszíni vizsgálatokkal, mintavétellel. E felmérések alap

  A (16)Psyche nevű kisbolygóról azt feltételezik a szakemberek, hogy szinte kizárólagosan, kb. 95 százalékban fémekből áll, többek közt ennek köszönhető, hogy a NASA hamarosan űrszondát is indít a vizsgálatára. A kisbolygót egy apróbb (Vesta méretű) bolygókezdemény egykori, lecsupaszított vasmagjának tartják, ám egy friss amerikai kutatás megkérdőjelezi ezt, ahogy az égitest összetételét is a korábbitól eltérőnek találja. A kutatók szerint a kisbolygónak csak 82,5 százaléka fém, 7 százaléka alacsony vastartalmú piroxén, 10,5 százaléka pedig szenes kondritok becsapódásaiból felhordott maradvány. Az eltérőnek talált összetétel azzal is jár, hogy a kisbolygó lazább szerkezetű, porózusabb, mint eddig vélték, s ez azt is jelenti, hogy a Psyche a korábban véltnél jobban átalakult égitest. A kutatók nem csupán a kisbolygóról visszavert fény elemzésére alapozták a The Planetary Science Journal-ben közzé tett elméletüket, amint azt a korábbi vizsgálatok tették, hanem gyakorlatilag la

  Hangyafürdőző varjú, Tony Austin fotója A világon jó 200 madárfajnál (leginkább énekesmadaraknál, köztük is leggyakrabban varjúféléknél) figyelték meg eddig azt, hogy hangyafürdőt vesznek. Bemásznak egy hangyabolyba, majd ott fészkelődnek, mocorognak, a porfürdőhöz hasonló mozdulatokat tesznek, széttárják és a földre lapítják szárnyaikat, miközben a hangyák fel is másznak a tollaikra. Az így zajló passzív hangyafürdő során a hangyák legtöbbször a szárny alsó felületére, valamint a farktollak alsó felületére másznak fel a megfigyelések szerint. Vannak madarak, amelyek direkt felszedik a hangyákat és a csőrük segítségével bedörzsölik magukat velük, ezt aktív hangyafürdőnek hívják. Az énekesmadarak mellett spanyol darázsölyvnél is megfigyelték a hangyafürdőt, ám e ragadozó a hangyákat friss zöld faágakkal szerezte be, a leggyakrabban használt ág a francia juhar könnyen letörhető ága volt, e fát a hangyák is igencsak kedvelték. A madarak, ha tehetik, a Formicinae alcsaládba tartozó h

  Rövid válasz: igen erősen kétséges. Hosszabb válasz: egy újonnan közzé tett kutatás szerint igen. No de mit is tudunk erről a rejtélyes útról, amely vagy ezer évvel megelőzte a fehérekét? Priscilla Wehi (aki természetvédelemre szakosodott biológus) és a kutatócsoportja a maori szájhagyományok, történetek, faragványok, díszek és hasonlók, a népcsoport európaiak előtti tudása-kultúrája összessége, valamint korábban e témában született tanulmányok, illetve szürke irodalom (hivatalosan nem megjelent mű, tanulmány vagy kutatás) alapján készített saját tanulmányában arra jutott, hogy a maorik már ezer évvel az európaiak előtt meglátogatták a jeges kontinenst, vagy legalábbis annak közvetlen közelségét. Hui-Te-Rangiora indulási helye és az Antarktika nem voltak túl közel. Hui-Te-Rangiora, jeles polinéz vezető, utazó, hős, mitológiai alak (bár a polinézeknél a valós ősök és a mitikus személyek közti határvonal eleve erősen elmosott) a 7. században megpillantotta az Antarktisz jégh

A kísérletekben részt vett hangya- és pókfajok, a mérce 1mm. Sokan sokféle módszerrel (pl- rovarirtók, riasztó növényi szagok) igyekeznek távol tartani a pókokat a lakásuktól, ám e módszerek elsöprő többségükben teljesen hatástalanok. Lehet azonban természetes módszert is keresni, egy kanadai kutatócsoport egy e körbe tartozó módszert tárt fel. Az ember szerint póktaszító illatanyagok helyett vannak olyanok, amelyekre válaszul valóban hátat fordítanak a nyolclábúak: egyes hangyafajokra jellemző feromonok. A kanadai kutatók azt feltételezték, hogy a pókok nem építik oda a hálóikat, ahol a rájuk vadászó hangyák élnek, vagyis igyekeznek elkerülni a rájuk természetes veszélyt jelentő helyeket, a   Morebilus plagusius nevű pókfajról ismert, hogy kerüli a hangyaszagú sziklákat, amikor búvóhelyet keres. E feltételezést vizsgálatokkal igyekeztek alátámasztani, ehhez három hangyafajt választottak ki: európai tűzhangya ( Myrmica rubra ), fekete hangya ( Lasius niger ), és az amerikai Camp

   A NASA Discovery programja keretében két, a Vénuszt vallató küldetés kapott további zöld utat az űrügynökségtől. 2020 elején 4 projekt versengett, és ezek közül kettőt, a DAVINCI+ és a VERITAS kapta meg az ellenőrzéseket követően a további fejlesztéshez szükséges támogatást. A Vénusz, amely ma valódi pokol, egykor óceánnal rendelkezhetett és nagyon sokban hasonlíthatott a Földre, ezért különösen érdekesek azok a körülmények, amelyekből a múltjára is következtetni lehet. A két, most kiválasztott küldetés ennek megfelelő tudományos lehetőségeket rejt, s emellett a megvalósíthatóságuk is megfelelő, így a projekteket képviselő csapatok most nekiállnak véglegesíteni a követelményeket, terveket és fejlesztéseket. A 2028-2030 között indítandó küldetések fejlesztésére kb. 500-500 millió dollárt ad a NASA. A DAVINCI+ Vénusz légkörébe ereszkedésének koncepciója A DAVINCI+ vagyis Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging (Mély Légköri Vénusz Nemesgáz és K

  A Burgess-pala kambriumi, kb. 505 millió éves, csodálato lelőhelyét 1909-ben fedezte fel Charles Walcott a Sziklás-hegység kanadai vonulatában. Walcott azután kb. 15 év alatt a családjával együtt számtalan nyarat töltött el a hegyoldalban, több tízezer, a kambriumi robbanásról árulkodó kövülettel gazdagítva a világot. Az innen a múzeumokba, kutatóintézetekbe került rengeteg kövület hatalmas tudást is adott a mai állatvilágunk eredetéről, evolúciójának egy különösen gazdag időszakáról. Hasonló lelőhelyeket azóta már fedeztek fel a világ több pontján is, ám a Burgess-pala máig alapvető fontosságú. A lelőhely különlegessége, hogy az állati lágyrészek is megőrződtek, így olyan részletek tárultak fel az élőlények anatómiájából, amelyekre csak rendkívül kevés lelőhelyen van példa. A Burgess-pala lelőhelye piros jellel, az 505 millió évvel ezelőtti földrajzi környezetben, az akkori Laurentia területén, közel az Egyenlítőhöz. Ahhoz, hogy ez a speciális lelőhely kialakulhasson, különleges k

  A JWST, eredetileg a James Webb Space Telescope (James Webb Űrteleszkóp) név betűszava lenne, ám már réges-régen a Just Wait Space Telescope , vagyis Győzd Kivárni Űrteleszkóp csúfnévvé változott a nép ajkán.  Nem egészen egy éve, 2020. július közepén még a 2021. október 31-es indítást célozta be a NASA és az ESA, azonban 2021. június 1-jén egy sajtótájékoztatón a teleszkóp indításért felelős vezetője, Beatriz Romero azt nyilatkozta, hogy valószínűleg nem tudják teljesíteni a becélzott határidőt. Az új indítási napot valamikor a nyáron, de legkésőbb kora ősszel hozzák majd nyilvánosságra. Az új indítási időpont kitűzésébe „különböző okok kombinációját” kell figyelembe venni meg a Romero, ebbe bele kell érteni, mint pl. a teleszkóp leszállítása Francia Guyanába, az Ariane 5 rakéta, illetve az űrkikötő készültségi állapota. A JWST egy papírsárkány alakú, számos rétegből álló árnyékoló mögül nézi majd a csillagokat A NASA hajón fogja Francia Guyanába szállítani a teleszkópot, azon