Mit keresnek a varjún a hangyák?

 

Hangyafürdőző varjú, Tony Austin fotója

A világon jó 200 madárfajnál (leginkább énekesmadaraknál, köztük is leggyakrabban varjúféléknél) figyelték meg eddig azt, hogy hangyafürdőt vesznek. Bemásznak egy hangyabolyba, majd ott fészkelődnek, mocorognak, a porfürdőhöz hasonló mozdulatokat tesznek, széttárják és a földre lapítják szárnyaikat, miközben a hangyák fel is másznak a tollaikra. Az így zajló passzív hangyafürdő során a hangyák legtöbbször a szárny alsó felületére, valamint a farktollak alsó felületére másznak fel a megfigyelések szerint. Vannak madarak, amelyek direkt felszedik a hangyákat és a csőrük segítségével bedörzsölik magukat velük, ezt aktív hangyafürdőnek hívják. Az énekesmadarak mellett spanyol darázsölyvnél is megfigyelték a hangyafürdőt, ám e ragadozó a hangyákat friss zöld faágakkal szerezte be, a leggyakrabban használt ág a francia juhar könnyen letörhető ága volt, e fát a hangyák is igencsak kedvelték. A madarak, ha tehetik, a Formicinae alcsaládba tartozó hangyákkal vesznek hangyafürdőt.

Nemrégiben egy kanadai fotós, Tony Austin helyi varjú hangyafürdőjét örökítette meg, s remek felvételei kapcsán előkerült a téma arról a fura madárviselkedésről, amelyről nem biztos, hogy eleget és helyesen tudunk. Austin elé kb. 12 méterre egy kisebb varjúcsapat szállt le, és észrevette, hogy az egyik madár furán viselkedik, olyan, mintha igen vadul porfürdőzne. Csak otthon, vette észre kinagyítva a képeit, hogy a madár szárnyain egy csomó fekete hangya rohangált, miközben a madár időnként felszállt, fordult egyet a közeli fák közt, majd visszatért. A vele lévő többi varjú csak leste, mi történik a társukkal, milyen őrültségbe keveredett. Austin igen szerencsés és szemfüles volt, mivel a jelenséget meglehetősen ritkán lehet megfigyelni, nemhogy még meg is örökítse valaki!

A jelenséget már a 19. század elején megfigyelték ornitológusok, és számos elmélet is született a magyarázatára. Lehet, hogy a madarak vedlésekor nyugtatja a bőrt a hangyafürdő? Elképzelhető, hogy a hangyasav kibocsátására késztetett hangyák e vegyi anyaggal a madár külső parazitái ellen hatnak? A leginkább valószínűnek tartott elmélet szerint a hangyák által kiválasztott egyéb vegyi anyagok a madár számára igazán fontos összetevők: mikroba elleni szerek, amelyek például a tollak anyagát lebontó baktériumok, gombák tevékenységét gátolják egy hangyafürdőt követően, s emellett a parazitákra (pl. tolltetvekre) is hasonló hatásuk van. Olyan elképzelés is van, hogy a madarak a hangyafürdővel stimulálják magukat, és arról sem szabad elfeledkezni, hogy számos madár táplálékának fontos részét képviselik a hangyák. A seregélyek, amelyek sok más madárhoz hasonlóan esznek hangyákat, azért dörgölik a tollazatukhoz a rovarokat, hogy azok így kiadják magukból a hangyasavat, és eztán rögtön meg is eszik őket – talán így finomabb a hangya? Amerikai kék szajkóknál ugyanígy, élelem-előkészítés formájában figyelték meg az aktív hangyafürdőt.

Egészen könnyen elképzelhető, hogy a tevékenység összetett, több okra is visszavezethető.

Tony Austin fotója. A hangyafürdőző varjú társának a tekintete sokat elárul.

Egy amerikai kutatópáros még 2004-ben laborban vizsgálta meg a hangyák által kiválasztott anyagok és a tiszta hangyasav hatását különböző, a madarak számára nemkívánatos „vendég” ellen. A kísérleteikből az derült ki, hogy a tiszta hangyasav a vizsgált tollkárosító gomba és baktérium fajok szaporodását gátló hatású volt, ám a hangyákból kinyert koncentrációjú hangyasav már nem. (A hangyák kiválasztotta koktél kb. 60%-os hangyasav-oldat, emellett különböző fehérjéket és kötésben nem lévő aminosavak keverékét is.) A kutatók szerint ez cáfolja, hogy a madarak a tollkárosító mikrobák ellen alkalmaznának hangyafürdőt. Ennek ellenére továbbra is ez az elmélet a legkedveltebb magyarázat a jelenségre.

Egy, az 1940-50-es években végzett orosz vizsgálatban a madarakban lévő tolltetvekre kifejtett hatásról számoltak be: a megfigyelt hangyafürdőző madarak tolltetveinek száma a hangyafürdőt követő órákban jelentősen csökkent. Fajdfélék megfigyeléséből az derült ki, hogy tavasszal, amikor a madarak még a meleg téli tollazatukat viselik, sokkal gyakoribb a hangyafürdő, mint máskor. A dús téli tollazatban több tetű bújik meg, mint a lazább nyáriban.

Végül is miért hangyafürdőznek a madarak? Egyelőre nem tudjuk, de az elméletek érdekesek, és valószínű, hogy egyes madárfajoknál eltérés is lehet az okokban.