Irány a Vénusz!

 

 A NASA Discovery programja keretében két, a Vénuszt vallató küldetés kapott további zöld utat az űrügynökségtől. 2020 elején 4 projekt versengett, és ezek közül kettőt, a DAVINCI+ és a VERITAS kapta meg az ellenőrzéseket követően a további fejlesztéshez szükséges támogatást.

A Vénusz, amely ma valódi pokol, egykor óceánnal rendelkezhetett és nagyon sokban hasonlíthatott a Földre, ezért különösen érdekesek azok a körülmények, amelyekből a múltjára is következtetni lehet. A két, most kiválasztott küldetés ennek megfelelő tudományos lehetőségeket rejt, s emellett a megvalósíthatóságuk is megfelelő, így a projekteket képviselő csapatok most nekiállnak véglegesíteni a követelményeket, terveket és fejlesztéseket.

A 2028-2030 között indítandó küldetések fejlesztésére kb. 500-500 millió dollárt ad a NASA.

A DAVINCI+ Vénusz légkörébe ereszkedésének koncepciója

A DAVINCI+ vagyis Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging (Mély Légköri Vénusz Nemesgáz és Kémiai Kutatás és Képalkotás – vagyis, amikor a jól hangzó betűszóhoz ki kell találni egy kicsavart nevet, ami kiadja a betűket) a bolygó légkörét fogja vizsgálni. Ezekből a mérésekből remélhetőleg kiderül majd, milyen volt a légkör múltja, valóban volt-e óceánja a Vénusznak. A szonda egy gömb alakú, a légkörbe ereszkedő egységből áll, amely lassú ereszkedése közben a nemesgázokat és más összetevőket mér majd, amelyek alapján érthetővé válik, mitől vált pokollá a Vénusz.

Emellett ez lesz az első olyan szonda, amely fotókat készít majd a Vénusz rejtélyes felszíni alakzatairól, a tesserae nevű, tektonikus deformáció meghatározta régiókról, amelyek a Vénusz kőzetlemezeinek mozgása révén születhettek talán.

A szonda fedélzetén helyet kap a CUVIS, vagyis egy nagyfelbontású ultraibolya spektrométer, amelynek segítségével talán kiderülhet végre, hogy mi az az ultraibolya elnyelő anyag Vénusz légkörében, amely a Napból érkező sugárzás felét képes elnyelni.
A DAVINCI+ lesz 1978 óta az első amerikai küldetés a Vénuszhoz. A küldetés vezető kutatója James Garvin, a Goddard Űrközpont szakembere, aki eredetileg geológus, bolygógeológus végzettségű.

Fantáziarajz  a VERITAS szondáról

A VERITAS vagyisVenus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy (Vénusz Kibocsátóképesség, Rádió Tudomány, Műholdas Radar, Topográfia és Spektroszkópia) a Vénusz felszínét fogja feltérképezni, ez alapján a bolygó geológiai történetét lehet majd feltárni, s kideríteni, miért járt be oly különböző utat, mint a Föld. A szonda egy szintetikus apertúrájú radarral (SAR) fedélzetén kering majd a bolygó körül, 3D térképet készít róla, s ebből remény szerint kiderül, hogy van-e még jelenkori vulkanizmus és lemeztektonika a Vénuszon.

A bolygó, ma jórészt ismeretlen felszíni összetételét is megméri majd a szonda annak infravörös kisugárzása segítségével, és ha vannak aktív vulkánok, kiderül, azok bocsátanak-e ki vízgőzt a légkörbe.
A küldetés vezető kutatója a geofizikus-matematikus végzettségű Suzanne Smrekar, a JPL szakembere. A szonda a JPL eszköze lesz, az infravörös térképező műszert a német DLR adja, francia és olasz közreműködéssel a radar és további eszközök esetében is.

A DAVINCI+ és a VERITAS eredményei együttesen olyan átfogó képet adnak a Vénuszról, hogy azt a felhőzete tetejétől a magjáig megismerhetjük, újra felfedezhetjük. A két küldetés persze nemcsak a Naprendszer jobb megértését szolgálja majd, hanem e tudás Naprendszeren túlra való kiterjesztését is.