Égen - Földön - Föld alatt

  A nyugat-ausztrál Jack Hills területéről származik az a kőzet, amelyből a 3,6 milliárd éves cirkonkristályokat kiemelték.  A Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója, Michael Ackerson vezette azt a kutatócsoportot, amely az igen ősi kontinentális kéreg maradványából képződött ausztrál kőzetréteget, annak mikroszkopikus cirkonkristályait elemezte . A cirkon rendkívül ellenálló, így a segítségével olyan korokba pillanthatunk vissza, amelyekből e kristályokon kívül nem sok minden maradt ránk. A legősibb cirkon, ami a Jack Hills területéről származik, 4,3 milliárd éves, vagyis bolygónk csecsemőkorából maradt fenn, amikor a Föld még csupán kb. 200 millió éves lehetett. Több, ugyanitt begyűjtött cirkonkristály segítségével egészen 3 milliárd évvel ezelőttig tartó adatsort kaptunk bolygónk geokémiai változásairól. A kutatók 15 darab, nagyjából grépfrút méretű kőzetdarabból vonták ki a cirkonkristályokat, majd ezekből kb. 3500 darabot vizsgáltak meg alaposabban, felmérve a ko

  Egy felhős nap, ami nálunk már finoman szólva is unalmas, az a Marson kuriózum – a száraz légkörben ritkaságszámba megy a felhőképződés. Azonban az egyenlítő környéki régiókban, a marsi naptávol idején, amikor hidegebb a légkör, kissé gyakoribbá válnak a felhők. Kb. két földi évvel, vagyis egy marsi évvel ezelőtt azonban valami különöset vett észre a Curiosity irányít csapata: a szokásosnál hamarabb beindult a felhőképződés. Az idei marsi év hasonló szakaszában már felkészülten várta a rover a helyzetet, s januártól, amint az első felhők megjelentek, máris dokumentálni kezdte azokat. Az eredmény számos, jégkristályokból álló, finom felhő fotója lett, ezek némelyike a napnyugta fényét szórva még színeket is mutatott. Persze a képek nem csupán a szépségükért készültek, hanem azért, hogy segítsék a marsi felhőképződés kérdését tisztázni, és kideríteni azt, hogy ezek a felhők miben is különböznek a többitől. Ki is derült hamarosan, hogy ezek a „korai” felhők nagyobb légköri magasságban

  Mire jó a madárkaki, azon kívül, hogy fellendíti az autómosók és a patyolatok forgalmát? Az Edinburghi Egyetem kutatói arra használták fel, hogy a kerteket látogató madaraink étrendjéről készítsenek felmérést, amelyet a Proceedings of the Royal Society B tett közzé . Nagy-Britanniában a madáretetés óriási divat, és a szigetország lakói nemcsak télen, hanem egész évben hozzájárulnak a madaraik teli bögyéhez. Északnyugat-Európa és Észak-Amerika területén a háztartások több mint fele eteti a madarakat. Az USA félmillió tonna, Nagy-Britannia 150 ezer tonna madáreleséget etet meg évente a vadon élő madaraikkal. Eddig azonban nem végeztek olyan felmérést, amelyben a tevékenység madarak táplálékához való hozzájárulását vizsgálták volna, most vadon élő kékcinegék pottyantásait elemezték e céllal. Az eddigi kutatások meglehetősen ellentmondásos eredményeket adtak, ám egyikben sem szerepelt az, hogy valójában mekkora részét is teszi ki egy etetőre járó madár étrendjének az ott kapott táp

   Nemrégiben két kutatásban is foglalkoztak a híres Jupiter-holddal, az egyik a JGR Planets hasábjain arról szól , hogy folyékony vízlencsék lehetnek a jégkérgében, egy másik, a Geophysical Research Lettersben megjelen t pedig azt taglalja, hogy vulkánok lehetnek az óceánja fenekén. Az Europa Clipper nevű szonda, amely e holdat vizsgálja majd, elméletileg 2024-ben indulhat el és 2030-ban oda is érhet, ezért, bár kicsit furának tűnhet az elméletek sorozata, érdemes számos kérdést még a szonda indulása előtt felvetni, hogy pontosabban tervezhető legyen annak tudományos programja. Elliptikus alakzatok sokasága az Europa jégfelszínén. A nyilak jelentése: fehér - gödör, fekete - dóm, piros - káoszterület. A fotót a Galileo űrszonda készítette, az alacsony albedó azt sejteti, hogy a sóknak jelentős szerep jut a létrejöttükben. Kezdjük a vízlencsékkel! A Georgia Tech kutatópárosa a Galileo által készített részletes felszíni felvételekből, az ezeken látható alakzatokból indult ki. A h

  A tengeri csillagok tengeri sünökkel táplálkoznak, normális esetben. Egy új kutatásban azonban olyan eseteket tártak fel , amelyek során megfordultak a szerepek: a sünök a csillagokból csíptek ki darabokat. Jeff Clements, a kutatás vezetője a Crossaster papposus nevű tengeri csillagot vizsgálta a svéd Kristineberg Tengerkutató Központban. Egy esetben egy akváriumból kis időre ki kellett venni az egyik csillagot, és mivel máshol nem volt hely, a Strongylocentrotus droebachiensi nevű tengeri sünök 80 egyedet számláló akváriumába tette át abban a hiszemben, hogy semmi gond nem lesz, hisz ez a csillag ezen sünök ismert ragadozója. A sünök ekkor már második hete nem ettek. Másnap, amint a kutató visszatért a laborba, először nem is látta meg a csillagot, csak valami kis vöröslő foltot, olyannyira ellepték a sünök az akvárium egyik sarkában. Lefejtette a sünöket, és kiderült, hogy a csillagból gyakorlatilag nagy darabokat szaggattak ki (lásd a nyitóképen)... Miután kiderült, hogy ezt

  Különféle repülő objektumokat ősidők óta látni vél az emberiség, míg a korábbiak vallásos ruhába bújtak és a vallási tanok részévé váltak, addig a modern koriak más utat követtek. 1892-ben az oroszok által elfoglalt lengyel régióban látni véltek német kém-hőlégballonokat, amelyekre az oroszok a korabeli sajtóhírek szerint tüzeltek is, talán ez volt a modern történelem első nem létező légijármű-észlelése. Ekkor a németek csak kipányvázott észlelőballonokat használtak, amelyek nem juthattak a lengyel területek fölé, semmilyen körülmények közt sem. Ezen észleléseknél nem volt még szó rejtélyes, ismeretlen légi járművekről, nagyon is jól „tudták” az észlelők, hogy a németek kémballonjait „látják”. Az első valódi modern kori ufóészleléseket, legalább részben, lelkes fiatalok tréfáinak köszönhetjük. 1896-ban SanFrancisco környékén bukkant fel néhány alkalommal különös repülő tárgy, amely világított is. A következő hónapok során számos más államban is feltűntek a rejtélyes járműv

   A kínai marsjáró néhány napja (magyar idő szerint május 15-énhajnali 1:18-kor) landolt , és a kezdeti automatikus teszteket követően végre arra is sor került, hogy hazaküldjön néhány felvételt. A landolást követően mindenki azonnali fotókat várt, ám erre azon egyszerű okból nem kerülhetett sor, hogy a kínai keringő egység egyedül járja útját a Mars körül, és a rádiós adatátvitelhez (ami ráadásnak igen kis sávszélességű) megfelelő helyzetet ki kellett várni. Erre május 17-én végzett manővereket követően került sor, ekkor állt át a keringő egység a kommunikációhoz szükséges Mars körüli pályára. A CNSA, a kínaiűrhivatal négy felvételt hozott nyilvánosságra , ezekből kettő animáció arról, ahogyan a leszállóegység leválik és távolodni kezd a keringő egységtől (ezek a cikk végén láthatóak). A landolás utáni felszíni képek beszédesebbek. Az elsőn azt láthatjuk, hogy a leszállóegységről a talajra vezető rámpa kinyílva a helyén várja a legurulni készülő rovert, a fotót a rover előre néző n

  Ha valakinek igen sok tényt kell megtanulnia, nem árt, ha van egy jól működő memóriacsapdája, amellyel magába zárhatja, és szükség esetén bármikor előhívhatja a kívánt adatot. Bár ma már bármilyen adatot könnyen megtalálhatunk akár könyvben, akár egy kis internetes kereséssel, egy sebész a műtét közepén mégse állhat neki anatómiai atlaszt lapozgatni. A nyugati oktatásból szinte teljesen eltűntek a memóriafeladatok, pedig nem árt, ha megtanuljuk jól rögzíteni a tudni valókat. Milyen módszerrel érdemes tanulni? Egy ausztrál kutatócsoport a helyi őslakosok, illetve az ókori görögök által használt módszert hasonlította össze. A kutatók abból indultak ki, hogy egy modern orvostanhallgatónak a teljes tudása megszerzéséhez hasonló tanulási folyamaton kell keresztülmennie, mint egy ausztrál őslakos gyereknek a felnőtté válásáig, vagy amíg a törzs vénei közé kerülhet. Eleinte csak átfogó képet kap a világról, ám egyre több, egymásra épült részletre kell emlékeznie, majd specializálódnak a

  A trinitit vörös változata Mi is az a kvázikristály? Átmenet az anyag szabályos, kristályos formája és a szabálytalan, amorf, üvegszerű formája közt. Olyan anyagszerkezet, amelyben vannak szabályosan ismétlődő elemek, ám nem egyetlen elem periodikus ismétlődéséből állnak, mint a kristályok, hanem többféle elem szabálytalan ismétlődéséből épülnek fe l. A kvázikristályokat az 1980-as évek elején fedeztük csak fel, és akkor még csak mesterséges kvázikristályokról tudtunk, később Nobel-díj is járt érte ( Daniel Shechtman, 2011. ), és a különleges szerkezetű, átmeneti anyagok at eddig csak laborból, illetve egyes meteoritokból ismertük. Nemrégiben azonban egy különleges helyszínen bukkantak rá egy kvázikristályra: az első atombomba felrobbantása helyén, az új-mexikói Alamogordo-ban. Innen már jól ismerjük a trinitit (a Trinity atombomba neve után) ásványt, amely az atomrobbantáskor keletkezett, nagyrészt üvegszerű, zöldes-fehéres színű, azonban van egy ritka, vörös színűmegjelenési