Miként változtak az észlelt "ufók" a technológia fejlődésével?

 

Különféle repülő objektumokat ősidők óta látni vél az emberiség, míg a korábbiak vallásos ruhába bújtak és a vallási tanok részévé váltak, addig a modern koriak más utat követtek.

1892-ben az oroszok által elfoglalt lengyel régióban látni véltek német kém-hőlégballonokat, amelyekre az oroszok a korabeli sajtóhírek szerint tüzeltek is, talán ez volt a modern történelem első nem létező légijármű-észlelése. Ekkor a németek csak kipányvázott észlelőballonokat használtak, amelyek nem juthattak a lengyel területek fölé, semmilyen körülmények közt sem. Ezen észleléseknél nem volt még szó rejtélyes, ismeretlen légi járművekről, nagyon is jól „tudták” az észlelők, hogy a németek kémballonjait „látják”.

Az első valódi modern kori ufóészleléseket, legalább részben, lelkes fiatalok tréfáinak köszönhetjük. 1896-ban SanFrancisco környékén bukkant fel néhány alkalommal különös repülő tárgy, amely világított is. A következő hónapok során számos más államban is feltűntek a rejtélyes járművek aztán, de változó volt az észlelők leírása. Egyesek ballont, léghajót, mások szárnyas, propellerekkel, sőt, gőzgépekkel hajtott légi járműveket véltek látni.

Szárnyas ufó reflektorral, 1896-ból

A dátum fontos: ekkor még a Wright-fivérek repülő masinái előtt vagyunk, sőt, még az első zeppelinek se szálltak fel. Kétféle dolog emelkedhetett a magasba: hőlégballon, és sárkány. Sárkányokat ekkor már világszerte használtak pl. meteorológiai mérésekhez, és jelen esetben is ez volt - legalább az egyik - rejtélyes repülő tárgy, amelyet az amerikaiak láttak. 

Szárnyas éjszakai ufó 1897-ből

A lakosság elsöprő többsége ekkor még biztos volt abban, hogy valaki szórakozik, viccelődik, és nem ismeretlen légijármű járt az érintett települések felett. Egy esetben sikerült is leleplezni két helyi ifjat, akik egy nagy méretű sárkányra helyezett lámpással akarták ijesztgetni a lakosságot számos település felett. Később aztán több ufóról is bebizonyosodott, hogy hasonló tréfa volt.

Léghajó alakú világító ufó 1896-ból

Az utolsó békeéveket azonban követte az első világháború, az ezzel járó technikai fejlődés, illetve a már meglévő technológia terjedt el világszerte. A világháború előtt az angol lapokban nem egyszer írtak arról a háborús fenyegetésről, amit Németország jelent, és felmerült az is, hogy zeppelinekkel támadnak majd a németek a szigetországra. A bepánikolt lakosság eztán rendre rejtélyes zeppelineket észlelt, nem csak Nagy-Britanniában, hanem a Nemzetközösség távoli országokban is, már a háború előtti években is, a háború kitörésével csak nőtt ezek száma, s egyre több helyen tűntek fel a támadó zeppelinek. 

Zeppelin-támadással riogató plakát

Ausztrália és Új-Zéland lakói, miközben a katonái Gallipolinál harcoltak, attól rettegtek, hogy a németek ezeket az Európától elképesztően távoli országokat is lerohanják a zeppelinjeik segítségével. A háborús veszélyt vetítették az égre az észlelők, amikor 1914-től kezdve rendre „megjelentek” a rejtélyes repülőgépek az ausztrál légtérben. 1912-13-banEurópa-szerte rengeteg helyen észleltek repülőket, ballonokat, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Románia, Belgium, stb. különféle helyszínein tűntek fel repülők, gyakran éjjel, és gyakran világítottak. Bár ekkor már előfordultak a különböző országok hadseregeiben légi járművek, az észlelések a valós szám sokszorosáról szóltak.

A német Gotha G. bombázó, 1917-ben, 810 km hatótávolsággal

Persze az átverésekért se kellett a szomszédba mennie a kor emberének. 1909-ben NewEngland volt a helyszíne egy kiterjedt repülő jármű észlelésnek – a Boston Herald riportere számolt be arról a közel 500 mérföldet egyhuzamban végigjárt repülőgépről, amelyet egy worcesteri üzletember, Wallace Tillinghast talált fel, és maga is vezetett. A lapokban megjelent részletes leírásnak köszönhetően sorra érkeztek erről is a lakossági észlelések, naponta több tucat, heteken keresztül. Látták a repülőgépet a New York-i szabadságszobor körül körözni, vagy épp Boston-New York közti útján. Természetesen nem létezett a légi jármű, csak a „feltaláló” és a megtévesztett olvasók képzeletében. Bár ez esetben sem volt szó idegen lényekről, ám az emberi fantázia enélkül is épp elég élénken működött.

Fotó az egyik 1946-os svéd rakétaészlelésről - a felvétel alapján akár egy fényes meteor lehet a felül, középen látható fényes sáv.

A második világháborút követően újra fellángoltak az észlelések. 1946-ban Finnországban ls Svédországban tűntek felrejtélyes, rakétának látszó légi eszközök, amelyek gyorsan mozogtak, legalább ezer ilyen megfigyelés született. Míg a világháború idején akár valóságosak is lehettek a német V-1 és V-2 észlelések svéd földön, a háború utáni évben ennek, valljuk be, meglehetősen kicsi esélye volt. A korabeli vizsgálatok persze komolyak voltak, hisz akár a szovjetek is kísérletezhettek volna a németek maradék rakétáival, azonban végül arra jutottak, hogy csupán valamiféle tömeghisztéria eredményei voltak e fantomrakéták. Kivételt képez az időszak néhány napja, amely a Perseidák maximuma körüli napokra esett (augusztus 9-11 közt), az ekkori észlelési csúcsot jó eséllyel a látott meteorok gyarapították. Ezen észleléseket több ország is nyomozta, így az USA is, és a róluk készült dokumentumokban már megjelentek a „repülő csészealjak” és a földönkívüli eredet is… A hadsereg más képviselői pedig előrevetítették a hidegháború egymásra mutogatását, ez esetben a szovjetek voltak a gyanúsítottak.

Egy tóba csapódott "rakéta" maradványait kereső svéd katona

A svéd észlelések során láttak szárnyas és szárnyatlan rakétákat, magányosakat és kötelékben repülőket, hirtelen irányt váltókat, sőt, becsapódókat is (ezeket később persze nem találták meg, a keresés ellenére sem). Valahol itt kezdett elszabadulni az ufóláz.

Akinek a repülő csészealjakat köszönhetjük: Kenneth Arnold pilóta

A következő már a jól ismert, Kenneth Arnold-féle 1947-es ufó volt: a Mt. Rainier felett egy 9 lapos, kerek tárgyból álló köteléket látott, amelyek leírása alapján a sajtóban meg is született a repülő csészealj kifejezés is, illetve a sajtóhír nyomán hirtelen megszaporodtak az észlelések is, világszerte, a hírek terjedésével párhuzamosan. A hidegháborús éveknek különös hozadéka volt, hogy míg a keletnémetek azon az állásponton voltak, hogy az ufóhírek az amerikai hadsereg megtévesztő kitalálmányai, amellyel a katonai költségvetést akarták felduzzasztani, addig a nyugatnémetek meg voltak róla győződve, hogy az amerikai hadsereg valós kísérleti járműveit észlelik helyenként.

Henrique Alvim Corrêa illusztrációja a Világok harca 1906-os kiadásához

Míg a századforduló körmyéki légi járműves rejtélyek kapcsán néhány embernek megfordult a fejében, hogy idegen bolygók látogatói érkeztek (ne feledjük, ekkor jelent meg a Világok harca regényváltozata, és ekkor észlelte Lowell a marsi „csatornákat” nagy hévvel reklámozva azok mesterséges eredetét), a hidegháborús időszakban vert gyökeret az a meggyőződés, miszerint az ufók idegen lények, és a kormány tudja, de titkolja a jelenlétüket.
A hidegháború idején kezdtük mi magunk meghódítani a világűrt, mindennapossá váltak a hadi célú rakéták is, elterjedtek a sugárhajtású repülőgépek, műholdak kezdtek felettünk keringeni. Ha mi magunk képesek vagyunk kilépni az űrbe, akkor más, idegen égitestek civilizációi is képesek rá, és még ennél is jobb technikai teljesítményre.

A "norvég spirál", az utóbbi évek leghíresebb rejtélyes égi jelensége, 2009-ben egy orosz ballisztikus rakéta teszt hibája miatt kialakult különleges nyom. A rakéta harmadik fokozatának egyik fúvókája megsérült, így a rakéta pörögni kezdett, s a kiáramló üzemanyag, égéstermék eképp spirális mintát alkotott.

Érdekes módon annak ellenére, hogy ma már szinte egy tekercs vécépapírt se lehet eladni beépített kamera nélkül, az ufóészlelések mégse lettek jobbak. Homályos, elmosott, bemozdult fotók és videók azok, amelyeken az ufók szerepelnek, miközben ma már mobiltelefonnal is fotózzák a csillagos eget, mindennapossá váltak a rakétaindításokról készülő remek felvételek, vagyis az emberek tudnak igen jó felvételeket is készíteni. Valahogy az ufókról mégse sikerül. Amiről pedig sikerül, arról kiderül, hogy nagyon is földi emberek műve.