Égen - Földön - Föld alatt

  Az Apolló-lepke ( Parnassius apollo ), Eurázsia legelegánsabb lepkéje az alpesi régióban még megtalálható, ám egyre magasabbra vándorol A hegyvidéki fajok gyakran úgy reagálnak a klímaváltozás miatt emelkedő hőmérsékletekre, hogy igyekeznek egyre magasabb régiókba húzódni, ez igaz az állatokra és a növényekre is. Ez azonban csökkenti az adott fajok élőhelyének méretét, és különösen azt figyelembe véve veszélyes a helyzet, hogy a hegyi fajok gyakran specialisták, és érzékenyebbek a környezet apróbb változásaira is. A lepkékre fokozottan érvényes ez, akár a tápnövényeiket, akár a klimatikus igényeiket illetően szűk keretek közt képesek csak mozogni, épp ezért különösen jó alanyai egy, a klímaváltozásnak köszönhetően a közelmúltban bekövetkezett változások vizsgálatának. Egy osztrák vezetésű nemzetközi kutatócsoport az Alpok Salzburg környéki hegyei közt, 400-4000 méteres tengerszint feletti magasságban élő lepkék (37 faj) körében végzett elemzést. Az egyes fajok esetében fel...

  Zajlik az obszervatórium-építkezés a tibeti Lenghu városka közeli hegyekben Kína szerint hatalmas csillagászati lehetőségeket rejt magában a Tibeti-fennsík, és számos obszervatórium épül fel hamarosan, azzal a nem titkolt céllal, hogy a chilei helyszínek riválisává váljon. Eddig egyetlen olyan obszervatóriumi helyszín sem volt a keleti féltekén, amely megfelelő minőségű, s az új generációs óriásteleszkópok számára alkalmas lett volna. Kínai kutatók az elmúlt években sorra tesztelték a Tibeti-fennsíkon kiszemelt területeket, ahol reményeik szerint mihamarább üzembe helyezhetik majd a csillagászati és részecskefizikai létesítményeket.  Egyik ilyen helyszín a Lenghu városa (kb.3000 m tszf) közeli hegyekben, 4200-4500 méteres magasságban (lásd a nyitóképet), ahol rendkívül tiszta a levegő, rendkívül száraz is, no és igen nagy a derült éjszakák aránya, emellett a légkör nyugodtsága is remek, s a Kanári-szigetekhez képest nagy előny az is, hogy évente maximum 2-3 éjszakán befoly...

A csörgőkígyók „csörgése” figyelmeztető jel a kígyó jelenlétére, így igyekeznek távol tartani a rájuk nézve veszélyes (esetleg rájuk taposni képes) nagy testű lényeket – köztük minket, embereket is. Egy német–osztrák kutatócsoport nemrégiben különös következtetésre jutott : a csörgőkígyók a csörgés frekvenciáját annak fényében változtatják, mennyire közeledik hozzájuk a potenciális ellenség, s ezzel azt hitetik el magukról, hogy ők maguk sokkal közelebb vannak. Az egyik kutató, Boris Chagnaud véletlenül figyelt fel erre: amikor közeledett a kígyókhoz, azok növelték a csörgés frekvenciáját, amikor távolodott tőlük, akkor pedig csökkentették.   A csörgés aposzematikus, figyelmeztető jel, amelynek rezgésszámát a kígyó, az új kutatási eredmény alapján akár 40 Hz-cel is növelni tudja, ha a veszélyt jelentő állat közeledik hozzá, majd egyszer csak hirtelen 60-100 Hz-cel is magasabban csörög az állat. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a csörgés nem csak egy egészen egyszerű, ...

  A Vredefort-kráter / -dóm területe A dél-afrikai Vredefort-kráter (vagy Vredefort-dóm) kb. 2,023 milliárd évvel ezelőtt jött létre egy minimum 10 km átmérőjű kisbolygó csapódott a Földbe. Az azóta eltelt rendkívül hosszú idő hatására, eddig legalábbis úgy vélték, a kráter közeléből a becsapódáskor kidobódott anyagok rég eltűntek. (távolabb találtak feltehetően ehhez köthető  grönlandi , illetve oroszországi , milliméteres nagyságrendű maradványokat, szferulákat.)  Az Oroszországhoz tartozó Karélia területén feltárt szferulák egyike, amely a Vredefort-becsapódásból származhat.  A becsapódás pillanatában egy kb. 100 km átmérőjű és 40 km mély sebhely jött létre, ez azonban a kőzetek visszanyomulása révén hamarosan szélesebbé, ám jóval sekélyebbé vált, így jött létre a ma 180-300 km körülinek tartott szerkezet (az erózió miatt ezt nehéz lenne pontosítani), amely egyúttal a Föld egyik legrégibb s legnagyobb becsapódási krátere is. A dóm mentén íves alakban kiemelkedő d...

  Fantáziarajz a nátriumgőzt kibocsátó Phaethon-ról A Geminidák december közepi meteorraja a (3200) Phaethon nevű kisbolygó ajándéka, s talán az is kiderült most, hogy miért is mutat üstökös-jellegű aktivitást e kisbolygó a Nap közelében. Az aktivitás azért igen furcsa, mivel e kisbolygó nem jeges, így „hagyományos” üstökösaktivitásra képtelen. Egy friss amerikai kutatásban, amely a The Planetary Science Journal-ben jelent meg , arra jutottak, hogy a kb. 5,8 km átmérőjű Phaethon jég helyett nátriumot gőzölög. A kisbolygó elnyúlt, 524 napos pályája napközeléségére jócskán a Merkúr pályáján belülre ér, így a kisbolygó felszínét kb. 750 Celsius-fokosra melegíti fel a Nap. Ez a forróság már réges-rég elpárologtatta volna a felszín összes illó anyagát, vizet, szén-dioxidot, szén-monoxidot, az aszteroida felszínének szikláiból azonban kiszökhet a nátrium ezen a hőmérsékleten.  A kisbolygó spektrumának adatai is arra utalnak, hogy nincsenek a felszínén hidratált (vizet tartalmazó) ...

  A napokban sajnos csak rossz hírek érkeznek a közép-ázsiai országból, és talán kevesen értik a hátterét annak, hogy miért is érdeklődtek korábban az oroszok, majd az amerikaiak is oly nagyon Afganisztán iránt.  Arany, ezüst, réz, ólom, vas, cink, higany, lítium, drágakövek és féldrágakövek, ritkaföldfémek, márvány, halit, talkum, csillám csak néhány a sorból. Az egyiptomi fáraók lazúrkő kincsei e területről származnak, a megőrölt afgán kővel festett Michelangelo a Sixtus-kápolna falaira és mennyezetére, s a régészek szerint már mintegy 6500 éve tart e gyönyörű kék féldrágakő kitermelése. Pár évtizede azonban e bányák legnagyobb részének bevétele a tálibok kasszájába potyog. Már az 1920-as években jelent meg szovjet tanulmány az ország ásványkincseiről, majd az 1960-70-es években szovjet geológusok és más földtani szakemberek százai végeztek felméréseket az ország területén. (Az USA véleménye ekkor az volt, hogy nincsenek jelentős ásványkincsei az országnak. Tévedtek.) ...

  Az Eyjafjallajökull hamufellege, amelynek köszönhetően Európában leállt a légi forgalom A globális hatású vulkáni katasztrófákat hajlamosak vagyunk hollywoodi léptékűként elképzelni: maga a kitörés is kolosszális méretű kell legyen egy egész bolygót érintő katasztrófához. Azonban, míg a vulkánok nem sokat változtak a bolygónkon, mi magunk igen, többek közt abban, hogy hajlamosak vagyunk centralizálni az életünket meghatározó infrastruktúrát, s erre nem egyszer olyan helyszíneket találunk, ahol fennáll a vulkánkitörés veszélye. Ilyen esetben egy kisebb kitörés is megszakíthatja az adott infrastruktúra működését, ahogyan például 2010-ben az izlandi Eyjafjallajökull geológiai értelemben kis kitörése miatt is leállt a légi forgalom. E kitörés sokkal nagyobb gazdasági károkkal járt, mint a kb. százszor nagyobb erejű, ám kevésbé frekventált helyszínű Pinatubo-kitörés 1991-ben. Míg egy hollywoodi filmekbe illő szupervulkáni kitörés rendkívül ritka esemény, a kis- és közepes erősségű v...