Égen - Földön - Föld alatt

  Az RV 2039 alsó állkapcsa Az új, lettországi (Riņņukalns) felfedezés esetében régiDNS vizsgálattal közelebb jutottak a kutatók a pestis eredetéhez is. Két éve egy 4900 éves svéd maradványból kivont Yersinia pestis jelentette a legrégebbi nyomot, a friss kutatás 5300-5050 éves adatokról számolt be. A kutatók az RV 2039 jelű férfit vizsgálták, aki 20-30 éves korában hunyt el, és még az 1800-as évek végén kerültek elő a maradványai a mai Lettország területén (egy fiatal lányéval együtt). A csontok ezt követően Németországba kerültek, Rudolf Virchow-hoz vizsgálatra, majd hosszú időre eltűntek, végül 2011-ben a Virchow által alapított antropológiai intézet gyűjteményben kerültek elő (vagyis végig itt voltak). Eztán még két ember sírját tárták fel az eredeti lelőhelyen, akik feltehetően ugyanazon vadászó-halászó-gyűjtögető csoport tagjai lehettek, majd mindegyik maradvány korát meghatározták radiokarbonos módszerrel, s 5300-5050 évvel ezelőttinek találták őket. A kutatók most ezen...

  Éjszakai világító felhők az ISS-ről nézve, e felhő kirajzolja a mezoszféra felső határát.  Így nyár közepén a mezoszféra még a mi szélességi övünkön is rendszeresen mutatja meg legszebb jelenségét, az éjszakai világító felhőt, amelyről egy ideje sejtették a szakemberek, hogy köze lehet a klímaváltozáshoz. Egy frissen megjelent kutatásban hosszú távú műholdas mérések eredménye alapján arra jutottak amerikai kutatók, hogy bizony már mérhető jelei vannak a mezoszféránkban az ember okozta klímaváltozásnak. A mezoszféra évtizedenként 1-2 Kelvin-fokot hűl az üvegházgázok mennyisége következtében, s a megfigyelések alapján ezzel párhuzamosan 150-200 méternyit zsugorodik is, a víz mennyisége pedig  0.07 ± 0.03 ppmv-vel nő ugyanennyi idő alatt. Mivel a mezoszféra sokkal ritkább az általunk lakott troposzféránál, ott az üvegházgázok hatása is eltér, a troposzférát egy vastag, meleg takaróhoz lehetne hasonlítani. Míg a pléd visszatartja a testmelegünket, addig a tropo...

  A 46P/Wirtanen üstökös 2018-12-12-én, négy nappal a földközelsége előtt A 46P/Wirtanen nevű üstökösről egy friss kutatás kiderítette, hogy igen nagy mennyiségű alkoholt tartalmaz, és így, alkoholos befolyás alatt száguldozik a Naprendszerben. A Keck Obszervatórium számolt be arról a kutatásról, amelyből kiderült, hogy a Wirtanen földközelsége (2018-12-16) során a valaha mért legnagyobb alkohol/aldehid arányt mutatta, persze emellett az üstökös más összetevőit is feltárták. Ez a jeles alkalom egyúttal azt is jelentette, hogy évszázadok óta a legközelebbi üstökös-Föld közelség volt, kb. a Hold távolságának 30-szorosára megközelítette a Wirtanen a bolygónkat. (Hazánkból is látszott, közel a Fiastyúkhoz.) A 46P/Wirtanen zöld pamacsa 3 nappal a földközelség előtt, még viszonylag elfogadható időjárás mellett (a földközelség napján felhőrésekben lehetett csak látni, erős holdfény mellett). A Keck által gyűjtött adatok még egy izgalmas tényt feltártak. Normális esetben, amikor az ...

   ...kezdhetné a Marson a szélhámos a mondókáját. Na de tényleg? Most akkor van metán a vörös bolygón, vagy nincs? A Curiosity rover mérései alapján van, ráadásul évszakosan változó mennyiségben ( korábbi cikkünk ), azonban az ExoMars TGO szonda szerint nincs ( erről szóló cikkünk ). Mivel a két eredmény gyökeresen ellentmond egymásnak, a szakemberek egyelőre a saját (és néha egymás) haját tépték a probléma megoldásáért. A kérdés különösen annak fényében érdekes, hogy esetlegesen a marsi metán eredetét is lehet életnyomokkal magyarázni, amellett, hogy persze élettelen folyamatok révén is keletkezhet. A Curiosity a Gale-kráterben kb. 0,5 ppb metánt mért, ez kb. akkora mennyiség, mintha egy csipet sót feloldanánk egy olimpiai úszómedencében. A mérésekben voltak kimagasló, 20 ppb értékek is. Aztán az európai légköri gázt mérő szonda adatai, vagyis a metán nyomának hiánya sokkolta a Curiosity adataival dolgozó szakembereket. A TGO kimondottan azzal a céllal készült, hogy a metánh...

  Az Ingenuity – vagyis leleményesség – nevű, mindössze 1,8 kilós helikopter számos kísérleti felszálláson, repülésen van már túl a Mars felszínén már, és ezeknek köszönhetően máris jutott tudományos érdekesség is. A helikopter repüléseit a rover árbóckamerája rögzítette és a felvételeket haza is küldte az irányító központnak. Az elemzésükből kiderült, hogy a kicsiny helikopter rotorlapátjai időnként igencsak felverték a port, a felszálló por pedig körbefogta a járművet és vele együtt repült a marsi táj felett. A felvételek elemzése során olyan szűrést alkalmaztak, amilyet a marsi porforgatagok (közismertebb nevükön porördögök) detektálásához is használnak. Ezekből az derült ki, hogy a marsi por az eddig véltnél sokkalta könnyebben felemelkedik a ritka levegőbe! Persze, a Mars igencsak poros bolygó, így az nem csoda, ha a helikopter felveri a port, különösen azért nem, mert eleve úgy tervezték, hogy ezt tegye, a felszállása és a leszállása során. Arra azonban nem számított sen...

    Egy spanyol kutatócsoport azt vizsgálta , miként tudták elődeink bevilágítani az általuk lakott, igen gyakran rituális célokra felhasznált barlangokat, illetve más sötét helyeket. A kutatók a korabeli tűzrakó helyek, fa fáklyák és zsírfélét felhasználó lámpások kísérleti vizsgálatával barlangi környezetben (Isuntza I-barlang, Baszkföld) hagyott nyomokat és a világítási körülményeket mért é k fel azért, hogy az így szerzett tapasztalatokból azután a régészeti leletek vizsgálatait megkönnyítő tudásbázist hozzanak létre. Azt, hogy mit látunk pl. egy barlangban, meghatározza a fényforrás fényereje, színhőmérséklete (modern példával: a különbség a hagyományos izzó fényének sárgás színe és az energiatakarékos lámpák zöldesfehér színe közt). Az, hogy mennyi időn át képes világítani az ember, arra van hatással, hogy milyen sokáig végezhet egy fényt igénylő tevékenységet, s az se mindegy, hogy az égéstermékek miként halmozódnak fel a barlangban. Mindezeket eddig nem igazán v...

  Múlt vasárnap, június 13-án ezelőtt leállt a Hubble Űrteleszkóp hasznos teher irányító számítógépe, ennek köszönhetően az eszköz üzemelését is felfüggesztették az irányítók. A tudományos berendezések és maga az űrteleszkóp kiváló állapotban van. Június 13-án állt le a számítógép, és bár 14-én megpróbálták újraindítani, ez nem járt sikerrel. Az előzetes tesztek alapján úgy tűnt, az öreg eszköz leromlóban lévő memóriaegységében lehet a hiba, ám, amikor át akartak váltani a tartalék memóriára, akkor sem oldódott meg a probléma, a rendszer nem állt át. Szerdán és csütörtökön újabb kísérletet tettek mindkét memóriaegységgel, s további diagnosztikai információkat is szerettek volna kinyerni, ám továbbra se kísérte siker a próbálkozást. A hasznos teher számítógép a NASA 1980-as években használt szabvány eszköze (NSSC-1), amelynek feladatai közé tartozik a a tudományos eszközök ellenőrzése, koordinálása, állapotuk és biztonságuk monitorozása. A gép folyamatosan küld a Hubble fő számí...