Ez az üstökös lebukott a szondáztatás során

 

A 46P/Wirtanen üstökös 2018-12-12-én, négy nappal a földközelsége előtt

A 46P/Wirtanen nevű üstökösről egy friss kutatás kiderítette, hogy igen nagy mennyiségű alkoholt tartalmaz, és így, alkoholos befolyás alatt száguldozik a Naprendszerben.

A Keck Obszervatórium számolt be arról a kutatásról, amelyből kiderült, hogy a Wirtanen földközelsége (2018-12-16) során a valaha mért legnagyobb alkohol/aldehid arányt mutatta, persze emellett az üstökös más összetevőit is feltárták. Ez a jeles alkalom egyúttal azt is jelentette, hogy évszázadok óta a legközelebbi üstökös-Föld közelség volt, kb. a Hold távolságának 30-szorosára megközelítette a Wirtanen a bolygónkat. (Hazánkból is látszott, közel a Fiastyúkhoz.)

A 46P/Wirtanen zöld pamacsa 3 nappal a földközelség előtt, még viszonylag elfogadható időjárás mellett (a földközelség napján felhőrésekben lehetett csak látni, erős holdfény mellett).

A Keck által gyűjtött adatok még egy izgalmas tényt feltártak. Normális esetben, amikor az üstökös a Naphoz közeledik s a magjában a fagyott részecskék elkezdenek felmelegedni, ezek elszublimálnak, vagyis fagyottból rögtön gáz állapotúvá válnak. Ez a gázkibocsátás hozza létre az üstökös kómáját, vagyis a magját körbefogó, porból és gázból álló tömeget, majd, amint még közelebb jut a Naphoz, a Nap sugárzása ezt részben letolja a magról, és megszületik a csóva is. A Wirtanen esetében azonban, a megfigyelésekből úgy tűnik, valami más tényező is közrejátszott a mag melegedésében. Amikor a vízgőz hőmérsékletét mérték a kómában, az nem nagyon csökkent a magtól való távolsággal, ahogy elvárható lett volna, ez pedig arra utalt, hogy valami plusz hőtermelő mechanizmus is jelen lehet. 

Erre többféle magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak a kutatók. Ilyen lehet pl. valamilyen, a napsugárzás hatására beinduló reakció, amelyben ionizálódik a kóma maghoz közeli, sűrű anyagában néhány atom vagy molekula, és nagy sebességű elektronok szabadulnak fel, amelyek azután ütközésük során a mozgási energiájuk egy részét átadják s ezzel fűtik a vízgőzt. Az is lehet, hogy szilárd jégtömbök szakadnak ki az üstökösmagból, ahogy ezt korábban néhány üstökös-misszió során látták, pl. a 103P/Hartley esetében. Ilyenkor ezek a darabok a magtól eltávolodva a kómában szublimálnak, s ezzel további energiát juttatnak oda. Az olyan hiperaktív üstökösökkel, mint a 46P/Wirtanen, ez a helyzet összhangban is volna. Ezek az üstökösök az elvártnál jóval több vizet engednek ki magukból, és ezek támogathatják a bolygókra üstökösökben szállított víz elméletét is.

A NIRSPEC műszere, amely lehetővé tette a vizsgálatokat (a műszert Emily Martin csillagász öleli meg)

A Keck Obszervatórium megfigyelései alapján a Wirtanen kómájában is extra víz látható, összevetve más molekulákkal (etán, hidrogén-cianid, acetilén), ez pedig azt sugallja, hogy a víz kis jégszilánkokból szabadul fel a kóma belsőbb régióiban. Ez nem kis teljesítmény egy földi obszervatóriumtól, mivel a földi légkör víztartalma ilyenkor nagyon zavaró, és csak speciális technika segítségével lehet ilyen, vízre vonatkozó megfigyeléseket végezni.

A Keck NIRSPEC nevű közeli-infravörös spektrográfjával végzett megfigyelések szerint a Wirtanen összetétele a következő: acetilén, ammónia, etán, formaldehid, hidrogén-cianid, metanol víz. 10-20 perc észlelési idő alatt meg tudták mérni ezek mennyiségét és térbeli eloszlását a NIRSPEC kiváló érzékenységének köszönhetően, ugyanis más műszerekkel ez több órás mérést igényelt volna.