Bejegyzések

Milyen klímaviszonyok befolyásolták az emberi evolúciót Afrikában?

Kép
  Az ember evolúciójához kétségkívül hozzájárult a klíma alakulása, annak különböző változásai. A jelenleg leginkább elfogadott nézet szerint a jégkorszakokkal és interglaciálisokkal összefüggő változások hajtották fajukat és elődeit a mai útjára. Egy új kutatás azonban megkérdőjelezi ezt, és bár a klíma marad így is a hajtóerő, a jégkorszakok helyett más fő motívumot helyez előtérbe a kutatócsoport. A Max Planck Emberi Történettudományi Intézet szakemberei és egy nemzetközi kutatócsoport, Dr Stefanie Kaboth-Bahr vezetésével egy, az El Niño-hoz hasonló jellegű klímamintázatot fedezett fel, amely az elmúlt 620 ezer évben a szubszaharai Afrika környezeti változásait befolyásolta. Ennek segítségével a kutatócsoport új klimatikus keretek közé helyezhette az emberi evolúció történetének e szakaszát. A kutatók 11, az elmúlt 620 ezer évi afrikai klímaarchívumot vizsgáltak meg és fésülték egybe azok adatait, így olyan átfogó képet kaptak, amelyben kirajzolódott, hogy hol és mikor...

3,6 milliárd éves cirkonkristályok jelzik a lemeztektonika kezdetét

Kép
  A nyugat-ausztrál Jack Hills területéről származik az a kőzet, amelyből a 3,6 milliárd éves cirkonkristályokat kiemelték.  A Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója, Michael Ackerson vezette azt a kutatócsoportot, amely az igen ősi kontinentális kéreg maradványából képződött ausztrál kőzetréteget, annak mikroszkopikus cirkonkristályait elemezte . A cirkon rendkívül ellenálló, így a segítségével olyan korokba pillanthatunk vissza, amelyekből e kristályokon kívül nem sok minden maradt ránk. A legősibb cirkon, ami a Jack Hills területéről származik, 4,3 milliárd éves, vagyis bolygónk csecsemőkorából maradt fenn, amikor a Föld még csupán kb. 200 millió éves lehetett. Több, ugyanitt begyűjtött cirkonkristály segítségével egészen 3 milliárd évvel ezelőttig tartó adatsort kaptunk bolygónk geokémiai változásairól. A kutatók 15 darab, nagyjából grépfrút méretű kőzetdarabból vonták ki a cirkonkristályokat, majd ezekből kb. 3500 darabot vizsgáltak meg alaposabban, felm...

Izgalmas felhőket fotózott a Curiosity

Kép
  Egy felhős nap, ami nálunk már finoman szólva is unalmas, az a Marson kuriózum – a száraz légkörben ritkaságszámba megy a felhőképződés. Azonban az egyenlítő környéki régiókban, a marsi naptávol idején, amikor hidegebb a légkör, kissé gyakoribbá válnak a felhők. Kb. két földi évvel, vagyis egy marsi évvel ezelőtt azonban valami különöset vett észre a Curiosity irányít csapata: a szokásosnál hamarabb beindult a felhőképződés. Az idei marsi év hasonló szakaszában már felkészülten várta a rover a helyzetet, s januártól, amint az első felhők megjelentek, máris dokumentálni kezdte azokat. Az eredmény számos, jégkristályokból álló, finom felhő fotója lett, ezek némelyike a napnyugta fényét szórva még színeket is mutatott. Persze a képek nem csupán a szépségükért készültek, hanem azért, hogy segítsék a marsi felhőképződés kérdését tisztázni, és kideríteni azt, hogy ezek a felhők miben is különböznek a többitől. Ki is derült hamarosan, hogy ezek a „korai” felhők nagyobb légköri magasság...

A madárkaki-projekt

Kép
  Mire jó a madárkaki, azon kívül, hogy fellendíti az autómosók és a patyolatok forgalmát? Az Edinburghi Egyetem kutatói arra használták fel, hogy a kerteket látogató madaraink étrendjéről készítsenek felmérést, amelyet a Proceedings of the Royal Society B tett közzé . Nagy-Britanniában a madáretetés óriási divat, és a szigetország lakói nemcsak télen, hanem egész évben hozzájárulnak a madaraik teli bögyéhez. Északnyugat-Európa és Észak-Amerika területén a háztartások több mint fele eteti a madarakat. Az USA félmillió tonna, Nagy-Britannia 150 ezer tonna madáreleséget etet meg évente a vadon élő madaraikkal. Eddig azonban nem végeztek olyan felmérést, amelyben a tevékenység madarak táplálékához való hozzájárulását vizsgálták volna, most vadon élő kékcinegék pottyantásait elemezték e céllal. Az eddigi kutatások meglehetősen ellentmondásos eredményeket adtak, ám egyikben sem szerepelt az, hogy valójában mekkora részét is teszi ki egy etetőre járó madár étrendjének az ott kapott...

Mi is van az Europa mélyén?

Kép
   Nemrégiben két kutatásban is foglalkoztak a híres Jupiter-holddal, az egyik a JGR Planets hasábjain arról szól , hogy folyékony vízlencsék lehetnek a jégkérgében, egy másik, a Geophysical Research Lettersben megjelen t pedig azt taglalja, hogy vulkánok lehetnek az óceánja fenekén. Az Europa Clipper nevű szonda, amely e holdat vizsgálja majd, elméletileg 2024-ben indulhat el és 2030-ban oda is érhet, ezért, bár kicsit furának tűnhet az elméletek sorozata, érdemes számos kérdést még a szonda indulása előtt felvetni, hogy pontosabban tervezhető legyen annak tudományos programja. Elliptikus alakzatok sokasága az Europa jégfelszínén. A nyilak jelentése: fehér - gödör, fekete - dóm, piros - káoszterület. A fotót a Galileo űrszonda készítette, az alacsony albedó azt sejteti, hogy a sóknak jelentős szerep jut a létrejöttükben. Kezdjük a vízlencsékkel! A Georgia Tech kutatópárosa a Galileo által készített részletes felszíni felvételekből, az ezeken látható alakzatokból indul...

Amikor a nyúl viszi a puskát

Kép
  A tengeri csillagok tengeri sünökkel táplálkoznak, normális esetben. Egy új kutatásban azonban olyan eseteket tártak fel , amelyek során megfordultak a szerepek: a sünök a csillagokból csíptek ki darabokat. Jeff Clements, a kutatás vezetője a Crossaster papposus nevű tengeri csillagot vizsgálta a svéd Kristineberg Tengerkutató Központban. Egy esetben egy akváriumból kis időre ki kellett venni az egyik csillagot, és mivel máshol nem volt hely, a Strongylocentrotus droebachiensi nevű tengeri sünök 80 egyedet számláló akváriumába tette át abban a hiszemben, hogy semmi gond nem lesz, hisz ez a csillag ezen sünök ismert ragadozója. A sünök ekkor már második hete nem ettek. Másnap, amint a kutató visszatért a laborba, először nem is látta meg a csillagot, csak valami kis vöröslő foltot, olyannyira ellepték a sünök az akvárium egyik sarkában. Lefejtette a sünöket, és kiderült, hogy a csillagból gyakorlatilag nagy darabokat szaggattak ki (lásd a nyitóképen)... Miután kiderült, hogy...

Miként változtak az észlelt "ufók" a technológia fejlődésével?

Kép
  Különféle repülő objektumokat ősidők óta látni vél az emberiség, míg a korábbiak vallásos ruhába bújtak és a vallási tanok részévé váltak, addig a modern koriak más utat követtek. 1892-ben az oroszok által elfoglalt lengyel régióban látni véltek német kém-hőlégballonokat, amelyekre az oroszok a korabeli sajtóhírek szerint tüzeltek is, talán ez volt a modern történelem első nem létező légijármű-észlelése. Ekkor a németek csak kipányvázott észlelőballonokat használtak, amelyek nem juthattak a lengyel területek fölé, semmilyen körülmények közt sem. Ezen észleléseknél nem volt még szó rejtélyes, ismeretlen légi járművekről, nagyon is jól „tudták” az észlelők, hogy a németek kémballonjait „látják”. Az első valódi modern kori ufóészleléseket, legalább részben, lelkes fiatalok tréfáinak köszönhetjük. 1896-ban SanFrancisco környékén bukkant fel néhány alkalommal különös repülő tárgy, amely világított is. A következő hónapok során számos más államban is feltűntek a rejtélyes já...