Új elképzelések a macskaszőr-allergia ellen

 

A macskaszőr-allergia – bár az érintettek ezt talán jól tudják – nem a macska szőrére adott reakciót jelenti, hanem egy, a macska bőrében, nyálában termelődő fehérjére reagál a szervezet. Az allergiások 95%-a a Fel d 1 nevű fehérjére reagálnak (a maradék kb. 5% pedig nemcsak macskára, hanem más szőrös állatra is allergiás), és bár nem minden macskafajta esetében azonos a termelt mennyiség, még a legkevesebbet termelők is eleget juttatnak ahhoz a környezetbe, hogy kiváltsák az allergiás reakciót. A cica a mosakodása során a nyálából (ahol a legtöbb van) a bundájára keni a fehérjét, de az egyébként is termelődik a faggyúmirigyeiben, illetve a könnyeiben is. A macskaszőrrel a lakás minden pontjára eljut. Ráadásul az allergént mindenhova magunkkal visszük, legalábbis a kémiai elemzésekkel kimutatható, így nem is kell magával a macskával se találkozni ahhoz, hogy egyesekben beinduljon a reakció. A St. Louis-i Washington Egyetemen egy vadonatúj irodaépületben dolgozók közt 5 fő allergiát tapasztalt, s a tesztek kimutatták, hogy az épületben is jócskán megtalálható a Fel d 1, természetesen az érintett allergiásoknak nem volt macskájuk, így valószínű, hogy más munkatársak vihették be a ruhájukon az allergént.
A fehérje egyébként nemcsak házimacskákban termelődik, hanem a vadmacskákban, nagymacskákban is.
Mivel a macskakedvelők közül is sokakat érint ez az állapot, és az allergia emberi oldalról való megszüntetése nem igazán működik, ezért elég sokan foglalkoznak olyan kísérletekkel, amelyekben a macska oldaláról az allergén fehérje termelését igyekeznek jelentősen csökkenteni, vagy megszüntetni. Ezeket a módszereket, terveket, kísérleteket foglalta össze egy új cikk.

A Fel d 1 protein

Érdemes tisztázni e fehérjéről meglévő ismereteinket is. Azt egyáltalán nem tudjuk, hogy milyen funkciója van, egyes feltételezések szerint a macska bőrének kórokozók elleni védelmében lehet szerepe. Olyan elképzelés is van, amely szerint valamiféle kémiai jeladásban van szerepe. Azonban a genetikai vizsgálatok alapján maguk a gének, amelyek a Fel d 1 termelését irányítják, nem jól konzervált gének, így elképzelhető, hogy nincs különösebben lényeges feladata sem a fehérjének a házimacskákban. Kevesebbet termelnek a kismacskák és a nőstények, mint az ivaros kandúrok, de az ivartalan kandúrok Fel d 1 termelése is csupán kb. annyi, mint a nőstényeké, a nőstényeknél az ivartalanítás nem befolyásolja a mennyiséget. Amíg nem vagyunk biztosak a fehérje szerepében, addig miden egyes kísérlet, amellyel csökkenteni szeretnénk a mennyiségét, a macskák szoros ellenőrzésével is együtt kell járjon.

Egy macskaeledel-gyártó cég olyan tápot kísérletezett ki, amelynek hatására 3 hét után 47%-kal csökkent az allergén fehérje termelése a cicákban. A táp kb. kétszer annyiba kerül, mint a normál eleség, de a cég állatorvosai szerint teljesen biztonságos, jelenleg hatféle típusban kapható, és hamarosan a kiscicák számára való is elkészül. A speciális eleség ötlete jó tíz éve született. Egy táplálkozási immunológus lánya macskaallergiás lett, és ekkor kezdődtek a kutatások. A szakember, Ebenezer Satyaraj rájött, hogy a tyúkok a Fel d 1 elleni antitestet termelnek a tojásaikban; ez az antitest került be azután az allergén-csökkentő macskaeleségbe. Mivel az allergén nagyobb mennyiségű jelenléte általában súlyosabb reakciókhoz vezet, ezért már némi csökkenés is hatásos segítség lehet az allergiások számára, de egyelőre nem tudjuk, mi az a minimum szint, amire le kell vinni a Fel d 1 mennyiségét ahhoz, hogy már ne okozzon tüneteket.
A Washington Egyetem laborkísérletei szerint az allergiások számára különbözik a speciális tápot evő macskák és a normál étrenden tartott macskák takarója, ami a kiváltott reakciókat illeti. Ezt a kísérletet „terepi” vizsgálat is követte, ahol a kérdéses tápot fogyasztó macskák otthonaiban készült felmérés, és bár még nem közölte szaklap ennek az eredményeit a vizsgálatokat vezető James Wedner előzetesen annyit tudott elárulni, hogy életszerű körülmények közt is javult az allergiások helyzete, ahol a speciális tápon tartották a cicát.

Lehet, hogy a cicákat érdemes oltani a saját fehérjéjük ellen???

Egy svájci cégolyan védőoltást fejleszt a cicák számára, amely a saját immunrendszerüket fordítja a Fel d 1 ellen, az eddigi kísérleteik alapján a könnyben lévő allergén mennyisége csökkent, és az allergiások is javulásról számoltak be. Azonban a hasonló oltások esetén fennáll az esélye annak, hogy az állat szervezete téves immunreakcióval áll elő, hisz olyasmi ellen igyekszik az oltás stimulálni a működését, amely amúgy nem tartozik a természetes érdekei körébe (vagyis nem kórokozó).

Génmódosítással is próbálkoznak: egy cég a Fel d 1 termelését irányító gén kiütésével 55%-os eredményt ért el a sejttenyészettel végzett kísérletekben. Azonban a macskasejtekkel hírhedten nehéz dolgozni, így ez is remek eredménynek számít. A kísérletek következő fázisaiban először ki kell deríteni, hogy a macska nyálmirigyében is hatásosan működik-e a módszer, illetve azt kell majd kidolgozni, hogy a gént hogyan lehet egy macskaembrióban vagy felnőtt macskában kiütni a végleges eredmény érdekében. Egyelőre úgy tűnik, hogy a CRISPR módszert jelentősen akadályozza valami.

Addig persze, míg a Fel d 1 valódi feladata nem derül ki, nem biztos, hogy túl jó ötlet a végleges eltávolítása, így a legbarátságosabb megoldásnak még a speciális eledel tűnik.