Nem is a közvilágítás a fő fényszennyező?

 

Az amerikai Tucson városában nemrégiben nagyszabású világítási kísérletet végzett egy német kutatócsoport. Az arizonai város közvilágítását egy 10 napos időszakban a kutatókkal együttműködve üzemeltették, s eközben műholdakról méréseket is végeztek. A kísérlet fő célja az volt, hogy egy városban jelen lévő sokféle fényszennyező forrás közül ki tudják számolni, mekkora részt ad a közvilágítás. Emellett azt is megvizsgálták, hogy lehet-e műholdas megfigyelés alapján becslést végezni a város közvilágításának energiafogyasztásáról. Korábbi vizsgálatokban a világ számos városában igyekeztek már meghatározni a közvilágítás arányát a fényszennyezésben, ám igen nagy szórást adtak az adatok, 13-80% közötti értékekkel, ám nemcsak az értékekben, de a számítási módszerekben is eltérések voltak.

Tucson 2017-ben átállította a város által üzemeltetett közvilágítását szabályozható LED-es fényforrásokra, s egyúttal okos városi módon is működött eztán a közvilágítása, közel valós idejű fogyasztásméréssel együtt. A város kb. 20 ezer lámpáját üzemeltetik így, ezen felül további 3000 lámpa jórészt nátriumgőz fényforrással üzemel, ez nem része a városi közvilágítási rendszernek.
Voltaképp ez az átállás adott lehetőséget a kísérletre is 2019 tavaszán, holdfénytől mentes időszakban.

Bár a világűrből észlelhető városi fények nem árulnak el részleteket a helyi körülményekről (pl. az élővilágra egész más hatású egy park vagy vízpart világítása, mint egy parkolóé), de a mérések így is nagyon sokat lendíthetnek előre a fenntarthatóbb éjszakai világításon.

Tucson fényei a kétféle erejű világítással

A LED-es lámpákat alapjáraton 90%-on üzemeltetik, ezt éjfélkor 60%-ra csökkentik, néhány útkereszteződés és gyalogátkelő kivételével, s lámpáról-lámpára rendelkezésre állnak erről a pontos adatok, így összevethetőek az űrfelvételekkel, amelyeket a Suomi NPP műhold mérései tettek ki. A városvezetéssel együttműködve a kísérlet idejére 100-30% közt változtatták a világítást (ill. ennek egy részét). A műhold átrepüléseikor végzett méréseket korrigálták a rálátás szöge, a műhold távolsága (így a város és a műszer közti légréteg vastagsága) és egyéb hasonló körülmény adta különbséggel, majd kiszámították, hogy mekkora részt ad a közvilágítás a város fényléséhez.
Érdekes módon, a legalacsonyabb kísérleti megvilágítás (30%) idején senki se panaszkodott a város lakói közül arra, hogy túl sötét volt az utca, ez azért elgondolkodtató. A "sötét" se akkora az alábbi összehasonlító felvételek alapján, hogy panaszra adna okot.

Tucson utcája 90 és 30 százalékra állított LED világítással

Az eredmény igencsak meglepő volt: A 60%-os éjfél utáni világítás esetén a város fényének mindössze 13%-a, a 90%-os éjfél előtti esetén pedig 18%-a ered a közvilágításból! Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a fényszennyezés jelentős részét egyáltalán nem a közvilágítás adja, hanem egyéb világítások – a fényszennyezés elleni akciókban pedig a közvilágításra koncentráltak az aktivisták. Persze ez egy nagyváros esetére értendő, hisz egy kistelepülésen, ahol nincsenek fényreklámok, kirakatok, éjszaka kivilágított irodaházak, nagy gépjárműforgalom, sportlétesítmények és hasonló fényszenny-források, ott azért nyilvánvalóan más a helyzet.
A kutatók mindenesetre igen fontosnak tartják, hogy a fényszenny csökkentésére tett kísérletek ne álljanak meg a közvilágítás lecserélésén, hanem komplexen kezeljék a városi világítást, minden egyes fényforrással együtt.

A tucsoni világítás nem olyan, mint a világ átlaga, Arizonában a csillagászati obszervatóriumok miatt eltérő a fényszennyezéshez való viszony, maximált például a reklámok megvilágítása is a környéken, ráadásul Tucsonban van a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség központja is. Ám a város példája egyúttal azt is megmutatta, hogy igen jelentősen csökkenthető a városi közvilágítás áramfogyasztása az okos város megoldással.
Hasonló felmérésből ismert két német falu közvilágítása: 28% és 42% volt a település teljes fényességén belül az arányuk. A világ fejlett országaiban lévő eltérő világítási kultúra is hatalmas különbségeket eredményez, azonban ezek esetében nem ismert, hogy mekkora a közvilágítás részaránya. Az okos városok terjedésével azonban egyre több helyen lehet hasonló felméréseket végezni, erre a kutatók ösztönöznek is, így újabb eredményekkel felvértezve talán még hatékonyabban és helyesebben tudunk majd dönteni a fényszennyezés elleni intézkedésekkel is.