Május 8/9-én pottyanhat le az irányíthatatlan kínai rakéta

 

A Hosszú Menetelés 5B rakéta a CZ-5B kódnév alatt található.

Az új kínai űrállomás első darabját juttatta fel az a Hosszú Menetelés 5B rakéta, amelynek első fokozata központi eleme (gyakorlatilag egy 30 méteres, jó 20 tonnás cső) hamarosan visszatér a légkörbe és feltehetően ott elég.

Az eszközt természetesen követik, és folyamatosan készülnek az adatai alapján a számítások arról, hogy mikor, illetve feltehetően hol fog visszatérni.
Bár a legnagyobb része jó eséllyel elég a légkörben, ilyen esetekben sosem kizárt, hogy valami (ez leginkább a hajtóművek tömörebb darabjait jelentheti) mégis eléri a felszínt, és az irányíthatatlan űreszközök esetében ilyenkor mindig fellángol az aggodalom – amelyet jórészt a bulvármédia kelt –, hogy a fejünkre esik a rakéta darabja.

A légkörünk a naptevékenységtől, napszaktól és még néhány tényezőtől függően duzzad vagy zsugorodik, és abban a magasságban, ahol ezen űreszközök is közlekednek, rendkívül ritka, így az aktuális helyzetet sem lehet mérni. A ritkasága ellenére azonban kézzel fogható fékező hatással rendelkezik a benne keringő űrjárművekre (többek közt emiatt is kell pl. az ISS pályáját is időnként megemelni). Nem tudjuk azonban, hogy aktuálisan milyen sűrű a pálya magasságában a légkör, sőt, a legpontosabb információkat a légkörről pont ezen visszatérő űreszközök pályájának adatai adják.

A kínai rakéta pályája miatt hazánk ebből a pottyanásból is kimarad, a pálya 41,5 fokos inklinációjú, így ezen szélességi körök közti terület lehet esélyes arra, hogy megnyerje a tűzijátékot. Ezen belül is igen jelentős arányt képvisel a Csendes-óceán, így könnyen lehet, hogy ismét olyan visszatérés következik, amelyet csak néhány, levegőért épp a felszínre úszó bálna láthat.
A számítások szerint a légköri visszatérés várható ideje 2021-05-08 23:13 (UT) +/- 540 perc vagyis magyar időben ez lehet 8-án délután 16:13-tól 9-én délelőtt 10:13-ig tartó 18 órás intervallum. Az időpont nagy fokú bizonytalanságában jelentős szerepe van annak, hogy a magaslégkör aktuális állapotától nagyban függ a rakéta fékeződése. A friss pályaadatokból kinyert friss számításokat itt találhatjuk meg (UT-ben). Az, hogy földet érhetne az eszközből bármi, a számítások alapján a bolygónk egy adott pontjának 800 méteres körzetét nézve is csupán 0.000000005% eséllyel bír, vagyis rendkívül kicsi.

Szinte kísértetiesen hasonló esemény zajlott tavaly május elején is, amikor szintén egy Hosszú Menetelés 5B irányíthatatlan visszatérését követte aggodalommal az érintett térség lakossága, az akkori rakétafokozat darabjai Elefántcsontpart közelében semmisültek meg az Atlanti-óceán felett, bár állítólag egyes csővezetékei a szárazföldön landoltak, ott találtak rájuk.