Az elveszett tintapatronok útja

 

Partra sodródott, nyomtatóba való tintapatron

 2014 januárjában egy konténerszállító hajóról az Atlanti-óceánon eltűnt egyik konténer. Nem túl sokkal később Norvégiától Floridáig terjedő területen kb. 1500 nyomtatóba való patron mosódott ki az óceán partjaira. A két eset közt szoros összefüggés van, és egy új angol kutatás ezeket tárta fel.

A konténer valahol New Yorktól 1500 kilométerre keletre borult ki, az első patronokat az Azori-szigetekről jelezték ugyanezen év szeptemberében. Eztán tömegesen kerültek elő, a legtöbbet Nagy Britannia és Írország nyugatra és délre néző partjain találták meg, de a Zöldfoki-szigetektől a sarkkörig terjedt a terület, ahol fel-felbukkantak a patronok.

A kutatásban a Plymouth-i Egyetem, és a LEGO kockák tengeri élettartamát vizsgáló Lost at Sea Project vett részt. A közösségi médiából, civil kutatóktól érkező adatokat oceanográfiai modellek segítségével vizsgálták, így szimulálva az egyes megtalált patronok valószínűsíthető tengeri útját.

Az Atlanti-óceán nagyobb áramlatai

Egyes darabokat az Azori- vagy a Kanári-áramlat sodorta el, egy részüket az Észak-Atlanti-köráramlat, a Norvég-áramlat, vagy az Észak-atlanti-áramlat sodorta magával.
Az Environmental Pollution nevű szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint az első patronok felbukkanása alapján úgy tűnik, másodpercenként 6-13 centit úsztak, ez pedig kiválóan demonstrálja azt is, mennyire elképesztően gyorsan képesek a lebegő tárgyak haladni, terjedni az óceánokban.

 

A piros pontok azokat a helyeket jelölik (részben), ahol a tengerpartra mosódtak a patronok, s azokat megtalálta valaki.

Az egyes darabokat mikroszkópos és röntgenfluoreszcenciás vizsgálatnak is alávetették, ezekből pedig kiderült, hogy már egészen kevés idő is elég ahhoz, hogy a tárgyak felülete megkopjon, ettől a patronok krétaszerűvé és törékennyé váltak. A fizikai kopás és kémiai átalakulások hatására olyan mikroplasztik-szemcsék alakultak ki, amelyekben jelentős a titántartalom volt, kimutatták a festékhab vas-oxid lerakódását, s egyes esetekben mikrocsip is volt a patronokban így ezek még rezet, aranyat, brómozott összetevőket tartalmaztak. Ez utóbbi miatt a patronok nem a műanyag, hanem az elektronikai hulladékok körébe tartoznak, s ezzel arra is figyelmeztetnek a kutatók, hogy nincsenek jelenleg az ilyen típusú, tengeren elveszett elektronikai termékre vonatkozó szabályozók sem, a műanyagra vonatkozók pedig nem fedik le ezeket a termékeket.

Az összegyűjtött patronok egy része

Nem túl gyakori, hogy kihulljon egy szállítmány a tengeren, de a becslések szerint évente néhány ezer konténernek nyoma vész a hajóút közben. Ez egyrészt sérüléseket okozhat a tengerfenéken, másrészt, ha a konténer maga sérül, akkor pedig a benne lévő árucikkek is kárt okozhatnak ott, ahol elvesztek, vagy, amint azt a mostani tanulmány is igazolta, nagyon nagy területen.

A kutatók kiemelték, hogy mennyire fontos szerep jut a tengerkutatásban a közösségi média segítségével összefogott civil kutatóknak, nem csak most. Az elmúlt években nagyon sok közösségi akcióban vettek részt civilek, amelyekből a tengeri és partra sodródott műanyaghulladékkal kapcsolatos felmérések készültek.